• Mozaikcsalád gyerekszemmel – Családi identitás és térhasználat Szendrey Júlia gyermekeinek levelezésében, in: Erdélyi Gabriella (szerk.), Érzelmek és mostohák: Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019, 241–263.
  
  
• Versíró nők a 19. század közepén – Szendrey Júlia, Majthényi Flóra, Malom Lujza, Wass Otilia és Bulyovszky Lilla pályája, in: Török Zsuzsa (szerk.), Nőszerzők a 19. Században: lehetőségek és korlátok,  Budapest, Reciti Kiadó, 2019, 155–183.
  
  
•  „… szenvedély kell, mi elfoglaljon, mi éreztesse, hogy élek!” Az érzelmek szerepe Szendrey Júlia naplóírói gyakorlatában, in: Valuch Tibor – Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.), Az érzelmek története, Budapest, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 279–296.
  
  
• Szendrey Júlia összes verse (sajtó alá rendezte, a kísérőtanulmányt, a jegyzeteket és az életrajzot írta Gyimesi Emese), Budapest, Kortárs Kiadó, 2019. Második kiadás.
  
  
• Szendrey Júlia összes verse (sajtó alá rendezte, a kísérőtanulmányt, a jegyzeteket és az életrajzot írta Gyimesi Emese), Budapest, Kortárs Kiadó, 2018.
  
  
• Szendrey Júlia és Arany János kapcsolata= „Ősszel” Arany János és a hagyomány, szerk. Szilágyi Márton, Budapest, 2018, 129–152.
  
  
• A Hársfa utca 1. lakói – Szendrey Júlia családjának terézvárosi otthona, Irodalomismeret, 2017, 3. sz., 44–59.
  
  
• A Szatmár megyei értelmiség kapcsolati hálója és mobilitási stratégiái a 19. század közepén – Szendrey Júlia és Térey Mária levelezése alapján=Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon, A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2014. évi, egri konferenciájának kötete. (Rendi társadalom–polgári társadalom 28.), szerk. Pap József–Tóth Árpád, Budapest, 2016, 425–442.
  
  
• A kilencvenkilencedik múzsa. Női publikálási gyakorlatok Szendrey Júlia és Majthényi Flóra pályája alapján=Angyal vagy démon. Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés Sorozat, 4.), szerk. Török Zsuzsa, Budapest, 2016, 41–64.
  
  
• „Mama meséit kiadják” A nyilvános és a privát szféra összjátéka a Szendrey–Horvát család írásgyakorlatában, Sic Itur ad Astra, 2015, 117–136.
  
  
• Urban Space Through Children’s Eyes: The Image of Pest-Buda in the 1860s=Identity, Nation, City: Perspectives From The TEMA Network, edited by Jaroslav Ira, Jan de Jong, Imre Tarafás. Atelier European Social Science and Historiography Department, Budapest, 2015, 251–265.
  
  
• Az excentrikus nő és a múzsa. Szendrey Júlia alakja a magyar kulturális emlékezetben, Hévíz, 2015, 6. sz., 463–469.
  
  
• Értékrendek és (rög)eszmék „boszorkánytánca” Jókai egy kuruc kori regényében (A lőcsei fehér asszony)=„író leszek és semmi más” Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben, Balatonfüred, 2015, 170–185.
  
  
• „… egy nő, több mint csak asszony” Szendrey Júlia és Horvát Árpád házassága=A test a társadalomban, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.), szerk. Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet, Budapest, 2015, 228–242.
  
  
• Hungarian female writers after the Revolution and War of Independence of 1848–1849, Klio (ISHA Summer Seminar. Special Edition of a Student Historiography Journal), 2014, 86–96.
  
  
• „Iparlovagok” Szendrey Júlia életműve körül (Szendrey Júlia 1847-es naplópublikációinak kontextusai) = „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Tanulmányok Petőfi Sándorról, szerk. Szilágyi Márton, Budapest, 2014, 103–121.
  
  
• Szegénységfogalom néhány 19. századi útinaplóban, Kalligram, 2013, 10. sz., 79–84.
  
  
• „…sem árt, sem használ”? A Gyulai-féle nővita kontextusai, Első Század, 2013, 2. sz., 253–273.
  
  
• Polémia és „epeláz” a nőírók körül, Századvég, 2013, 2. sz., 101–120.
  
  
•  „Ugy jártok, mint a pillangó, mely a tűzbe száll” Szendrey Júlia irodalmi pályájának problémakörei, 2000, 2013, 2. sz., 48–60.
  
  
• Szendrey Júlia versgyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában, ItK, 2012. 1. sz., 83–91.
  
  

Recenziók:

• A „Pesti Asszony” mint a modernség szimbóluma (Szécsi Noémi–Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914–1939), Budapest, Európa, 2017.), Múltunk, 2018/3., 254–263.
  
  
• Mikrotörténet és irodalomtörténet határvidékén (Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika – Kazinczky Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti), Szépirodalmi figyelő, 2017/6., 101–107.
  
  
• Buza Péter: Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége, Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 2016., Irodalomismeret, 2017/2., 103–106.
  
  
• „Naponként árvább” Szendrey Júlia naplója, s.a.r. Ajkay Alinka – Szentes Éva, Budapest, Editioprinceps, 2015., Irodalomtörténet, 2016/3., 378 – 381.
  
  
• A mindennapok esztétikája és az esztétika mindennapjai Dessewffy József életében (Vaderna Gábor: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében), Korall, 2015/16, 181–186.
  
  
• Török Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege. Média- és társadalomtörténeti elemzés, Budapest, 2011., online: reciti.hu, 2013.
  
  

Megjelenés alatt álló publikációk:

• A városi tér gyerekszemmel – Pest-Buda a 19. század közepén, in: Mátyás Zoltán (szerk.), Urbs Várostörténeti Évkönyv, 2019/14. – várható megjelenés: 2019 október
  
  

Szerkesztés:

• A test a társadalomban, Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.), szerk. Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet, Budapest, 2015.
  
  
• Szerkesztő a Sic Itur ad Astra történész folyóiratnál (2013–2016)