Szendrey Júlia elbeszélései és meséi (2021)
Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza. Az írások egy része megjelent a 19. századi sajtóban, ez alapján Szendrey Júliát kortársai "szokatlanul élénk fantáziával és mély érzésvilággal" rendelkező, "szellemdús" írónak tartották. A művek egy másik része azonban máig publikálatlan volt. Így az olvasóközönség most először találkozhat Szendrey Júlia írói világának olyan jelentős főszereplőivel, mint például a szabadságharcos férj hősiességének terhével küzdő honvédfeleség. Az elbeszélések és mesék szinte szélsőségesen sokrétűek: vannak közöttük bonyolult pszichológiai folyamatokat bemutató, megrázó történetek, és családi használatra készült, gyermekeket megszólító írások is. Gyakran olyan ma is aktuális kérdéseket állítanak középpontba, mint a magány és a szerelem megtapasztalása vagy a média hatása az egyén gondolkodásmódjára és kapcsolataira. Szendrey Júlia elbeszélőként sokat bíz az olvasó fantáziájára, írásait gyakran nem lineáris történetvezetés jellemzi, az események fonalát - megnyugtató lezárás helyett - olykor épp a dramaturgiai csúcsponton szakítja meg. Műveinek változatos elbeszéléstechnikája, különböző irodalmi hagyományok metszéspontjában elhelyezkedő, mégis egyéni látásmódja a korszak figyelemre méltó alkotásaivá teszik írásait.
Szendrey Júlia irodalmi pályafutása - Társadalomtörténeti kontextusok (2021)
Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a korabeli sajtóban, alig huszonkilenc, amikor több évnyi hallgatás után nyilvánosság elé lépett első versével, valamint önálló kötetben publikált Andersen-fordításaival, és harminchét, amikor egy korabeli antológia bevezetője ezt írta róla: "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek." A későbbi irodalomtörténet-írás második házasságának tényén képtelen volt túllépni, s arról sem vett tudomást, hogy Szendrey Júlia nemcsak múzsa, hanem alkotó is volt, akinek életműve jelentős része nem jelent meg nyomtatásban. Ez a könyv az elmúlt tíz évben feltárt kéziratok felhasználásával új fényt vet Szendrey Júlia irodalmi pályafutására, felülvizsgálja az alakjával kapcsolatban rögzült sztereotípiákat, miközben a női szerepekről folyó 19. századi közbeszédet is elemzi.
Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában (2019)
Szendrey Júlia alakját excentrikus feleségként és hűtlen özvegyként, Petőfi Zoltánét pedig tékozló fiúként őrizte meg a kulturális emlékezet. Gyimesi Emese kötete nem a fentebbi toposzok mentén, hanem gyermekek által írt, eddig jórészt publikálatlan források alapján közelít Szendrey Júlia családjának történetéhez. A gyermekkori levelek, versek, a játékként és ajándékként készült kéziratos újságok nemcsak azért értékesek, mert újrarajzolják a családtagok portréját, hanem azért is, mert lehetőséget adnak arra, hogy gyermekszemmel pillantsunk be a 19. század városi és vidéki kultúrájának sokszínű világába. Az 1860-as évek Pest-Budáját Szendrey Júlia második házasságából született fiaival együtt járhatjuk be, akik féltestvérüknek, Petőfi Zoltánnak mesélnek a dinamikusan fejlődő városról, ahol elindult a lóvasút, felépült az Akadémia palotája, “képes lapokkal” várt a Kávéforrás és csokoládéval a Városliget. Ritka ajándék, amikor mindezt nem felnőttek elbeszéléséből, hanem gyermekek látásmódján keresztül ismerhetjük meg.
Szendrey Júlia összes verse (2018)
Szendrey Júlia nevét és alakját sok közhely övezi, mint például a "feleségek felesége" toposz vagy a második házassága miatt rávetülő "hűtlenség" bélyege. Itt az ideje, hogy végre ne első férjének, Petőfi Sándornak járulékaként tekintsünk rá, hanem női irodalmunk egyik első, fontos figuráját ismerjük föl benne.
A születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelenő kötet 141 versét tartalmazza, amelyek többsége eddig publikálatlan volt. Gyimesi Emese kritikai igényű szövegkiadása Szendrey Júlia összes verse mellé kísérőtanulmányt, jegyzeteket és életrajzot közöl, élete dokumentumainak színes képmellékletével.