1. Karrier és család Szendrey Júlia életében - 90 perc
Az 1850/60-as években Szendrey Júlia és második férje, Horvát Árpád családja Pest-Buda egyik legjelentősebb értelmiségi famíliája volt. Ugyanekkor teljesedett ki Szendrey Júlia önálló írói, költői, műfordítói pályája is. Hogyan kapcsolódott össze irodalmi karrierje anyaságával, milyennek látta különböző szerepeit? Az előadás egyrészt a család hétköznapjait és ünnepnapjait, másrészt Szendrey Júlia önálló alkotóvá érésének folyamatát mutatja be.
2. "Egy nő, több mint csak asszony" Szendrey Júlia, a költő - 60 perc
Szendrey Júlia 23 költeményt publikált életében, verseinek többsége 2018-ban jelent meg először. Mégis már 1865-ben azt írta róla egy női antológia bevezetője, hogy ő “nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek.” Az előadás neveltetéséről, irodalmi ízlésének formálódásáról, és mindenekelőtt sokrétű versírói tevékenységéről szól.
3. "mire 2000et irunk Párizs nagyságait elérendi" Szendrey Júlia gyermekeinek Budapest-élménye - 60 perc
Milyen volt a 19. századi Pest-Buda gyermekszemmel? Milyen lehetett átélni a gyorsan növekvő város változásait, a Budapest-imázst máig meghatározó, ikonikus középületek elkészülését, az új közlekedési eszközök megjelenését? Melyik városi parkot látogatták leggyakrabban Szendrey Júlia kisfiai? Milyen kávéházakba jártak és milyen szórakozási formákat kedveltek? Az előadás a családtagok személyes írásain keresztül ad bepillantást abba, hogy milyen a 19. századi várostörténet gyermekszemmel.
4. “öntudatlan emlékoszlop most a nemzet szíve” Szendrey Júlia nemzeti identitása - 60 perc
Mit jelentett a hazaszeretet és a magyarság Szendrey Júlia számára leánykorában, Petőfi ifjú feleségeként és mit az 1848/1849-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlást követően? Hogyan élte meg a gyászt és miért nem vette fel a „nemzet özvegye” szerepét? Hogyan nyilvánult meg alkotásaiban a magyar identitás jelentősége? Az előadás ezeket a kérdéseket vizsgálja, és arra is külön kitér, hogy Szendrey Júlia milyen módszerekkel nevelte hazaszeretetre a gyermekeit.
5. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca – 60 perc
Miért utazott Nagykárolyba 1846 szeptemberében Petőfi Sándor és miért tartózkodott ott Szendrey Júlia? Hogyan pillantották meg egymást először? Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük házasságkötésük előtt? Hogyan formálták egymás ízlését? A szerelem érzéséről mindketten sokat írtak, kapcsolatukat mindketten szerelmi szabadságharcnak élték meg, és ebbe publikációikon keresztül kortársaikat is beavatták. Az előadás a korabeli sajtó reakcióin és személyes dokumentumokon keresztül gondolja végig szabadság és szerelem, nyilvánosság és magánszféra korabeli viszonyát.
Szabadság, szerelem a reformkori Pest-Budán - Séta Szendrey Júlia nyomában
Az 1840-es évek végén a Dohány utca lakói gyakran láthattak egy ifjú házaspárt, amint sietős léptekkel haladt a közelben lévő Nemzeti Színház, Emich-könyvkereskedés, a Zrínyi fogadó, az Arany Sas vagy a Fillinger kávéház felé. A hölgy Szendrey Júlia volt, Petőfi Sándor oldalán. Önálló alkotó, forradalmár, később Andersen meséinek első magyar fordítója. Alakjához még napjainkban is rengeteg sztereotípia tapad, holott az eredeti források alapjaiban rajzolják újra a róla kialakult képet. A séta résztvevői múzsaként, íróként, költőként, feleségként és anyaként is megismerhetik a 19. századi Magyarország egyik "legregényesebb asszonyát", miközben a Szendrey Júlia-kutatás legfrissebb eredményeibe, kulisszatitkaiba, a fennmaradt források rejtelmeibe is bepillantást nyernek.
Sétavezető: Gyimesi Emese történész, Szendrey Júlia-kutató
Időpont: az augusztusi időpontokról a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet érdeklődni.
Találkozási pont: 1052 Budapest, Petőfi-tér, Petőfi-szobor előtt
A séta hossza: 2 óra
Részvételi díj: 3500 Ft